És bele is vetettem magam az Anikótól kapott madárhatározó könyvbe. Azt mondta neki a boltban az eladó, hogy ez túl részletes ne ezt vegye. Na ekkor döntötte el az én kis feleségem, hogy pont ezt kell megvennie. Jól döntött, csak úgy zubulok a sok illusztráció közt!...
Aput megint befogtuk kuktának, én most csak szellemi termékkel járultam hozzá az ebédhez. Vagy hát sokkal inkább az utána tervezett madárleshez. A tangó mindeközben hülyére unta magát...
A séta nagyon jól sikerült, bár sok madarat nem láttunk...
Tangónak is olyan jó kedve kerekedett a végére, hogy még repülni is megtanult örömében... :-)
...és késő estik táncoltunk... :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése